Búvárbiztosítás

Díjszámítás Szolgáltatások Információk Magunkról Hasznos tanácsok

Búvárbiztosítás

Merülési szabályzat

Magyar Búvár Szakszövetség
Technikai Bizottsága
Hatálybalépés: 2005.01.01

Merülési szabályzat

1. Bevezetés

Mindenfajta sporttevékenységet, a szabadidősportokat is, meghatározott szabályok szerint kell végezni, hogy a fizikai illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását, a felfrissülést biztonságos és balesetmentes módon szolgálják. Különösen igaz ez az élettani-, fizikai-, és technikai ismereteket egyaránt kívánó búvármerülésekre, amely ismereteket a sportolók szakoktatás keretében, fokozatos minősítési rendszerben szereznek meg, és tanult szabályok szerint alkalmaznak. A Merülési Szabályzat célja e szabályok alkalmazásához egységes keretet biztosítani.

A 2004. évi I. törvény a sportról 20. § (1) bekezdés szerint a Magyar Búvár Szakszövetség (a továbbiakban: MBSZ), mint országos sportági szakszövetség kizárólagosan jogosult képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, illetve társadalmi szervezetek felé. A törvény 22. § (1) bekezdés (a) pontja szerint alapvető feladata szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű működését.

Az MBSZ-nek e jogosultságokkal járó feladata, hogy valamennyi búvár sportoktató kezébe, a szabadidős-légzőkészülékes búvárok képzéséhez, merültetéséhez és merüléséhez, olyan szabályrendszert adjon, amely a biztonsággal összefüggő minimális követelmények gyakorlati alkalmazását szolgálja.

2. Alkalmazási terület

E szabályzatot az MBSZ a szabadidős búvár sporttevékenységet végző természetes személyek számára dolgozta ki. A szabályzat alkalmazása kötelező az MBSZ keretében működő, illetve a szakszövetséghez társult sportegyesületek és sportvállalkozások szabadidős-légzőkészülékes búvármerülést végző valamennyi tagja, illetve az általuk szervezett oktatásban vagy merülésben részt vevők számára. Minden más szabadidős-légzőkészülékes búvármerülést végző személy számára e szabályzat szakhatósági irányelvnek számít, betartása nyomatékosan ajánlott, nemcsak a saját, hanem a merülőtárs biztonsága érdekében is. Az MBSZ ezért felhívja a hatósági tevékenységet ellátó állami szerveket, hogy külön jogszabály alapján végzett vizsgálataiknál - például balesetek, jogsértések, káresetek miatt -, e szabályzatot szakhatósági irányelvként alkalmazzák.

Nem kötelező e szabályzat alkalmazása a hivatásos szolgálatuk ellátása során búvármerülést végzőkre, továbbá katasztrófa elhárítást, vagy ipari búvármunkát végzőkre.

Nem kötelező e szabályzat alkalmazása különféle búvár sportversenyen, vagy az arra való felkészülésen részt vevőkre. A búvár sportversenyeken az MBSZ Versenysport Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.

E szabályzat hatálya kiterjed minden hazai szabadidős-légzőkészülékes búvármerülésre. A magyar szabadidős búvároknak külföldön, e szabályzat előírásain felül, a helyi szabályokat is be kell tartaniuk. Eltérő szabályozás esetén a nagyobb biztonságot nyújtó megoldást kell választani.

3. Fogalmak és meghatározások

E szabályzat alkalmazásában:

Búvármerülés (a továbbiakban: merülés ): amikor a búvárminősítéssel rendelkező vagy képzés alatt álló személy a víz felszíne alá merül és ott különféle tevékenységet végez. Légzőkészülékes az a merülés, amelynél a búvár légzőkészülékkel felszerelve merül. Légzőkészülék nélküli (vagy szabadmerülés) az a merülés, amelynél a búvár lélegzetét visszatartva merül.(A szabadmerülésekre külön szabályzat vonatkozik.)

Szabadidős búvársportoló (a továbbiakban: búvár ): az a búvárminősítéssel rendelkező természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként, rekreáció céljából nem szervezett formában végez búvár sporttevékenységet, merülést, illetve aki a szervezett formában folytatott búvár sporttevékenysége során nem vesz részt versenyeken.

Biztonsággal összefüggő minimális követelmények : teljesítéséhez meg kell felelnie búvárok esetében a hatályos MSZ EN 14153-1, MSZ EN 14153-2, és MSZ EN 14153-3 honosított európai szabványokban foglaltak, továbbá búvároktatók esetében a hatályos MSZ EN 14413-1, és MSZ EN 14413-2 európai szabványajánlásokban foglaltak, függetlenül attól, hogy a búvár, vagy búvároktató milyen szabadidős-légzőkészülékes búvároktatási szervezetben szerzett minősítést. A búvárképzésben résztvevő személynek, a merülést végző búvárnak, valamint a búvároktatónak rendelkeznie kell, egy évnél (18 éves kor alatt fél évnél) nem régebbi, alkalmasságáról szóló orvosi igazolással. Szülő vagy gondviselő belegyezés 18 éves kor alatt szükséges. A búvároktatónak meg kell felelnie a sportoktatókra vonatkozó, hatályos jogszabályi előírásoknak.

Búvároktatást a 157/2004.V.18 kormányrendelettel módosított 168/2001.IX.14. kormányrendelet értelmében, csak érvényes Búvár Szakágban Sportoktató minősítéssel rendelkező sportoktató végezhet, kizárólag szervezett formában.

Búvár/búvároktató minősítés (a továbbiakban: minősítés): elismert szabadidős búvároktatási szervezet által, sikeres vizsga alapján különböző fokozatú elméleti és gyakorlati felkészültséget tanúsító, rendszerint kártya formájában kiadott okirat.

Egyéni merülés-nyilvántartó könyv (a továbbiakban merülési napló ): a merülések naplózására alkalmas nyomdai termék vagy elektronikus nyilvántartás, amely tartalmazza a tulajdonos azonosítására szolgáló legfontosabb adatokat, valamint legalább a merülés - helyszínét, -dátumát, - legnagyobb mélységét, - időtartamát és a merülést igazoló merülésvezető vagy merülőtárs aláírását.

Elismert szabadidős búvároktatási szervezet: olyan minőségbiztosított oktatási szervezet, amelynek képzési tematikáját közzétett normatív dokumentumok tartalmazzák, és amelyben megtalálhatók a biztonsággal összefüggő minimális követelmények, fokozatos búvár/búvároktató minősítő rendszere van és a sportág nemzetközi szövetsége, a Búvár Világszövetség (CMAS), Technikai Bizottsága által, vagy Magyarországon az MBSZ Technikai Bizottsága által hivatalosan elismert.

Búvár légzőkészülék : a búvárt a merülés során önállóan vagy a felszínről légzőgázzal ellátó nyitott-, féligzárt-, vagy zárt rendszerű berendezés.

Légzőgáz : légzésre alkalmas, por-, kenőanyag- és nedvesség tartalmi szabványos határértékeket betartó sűrített levegő, tiszta oxigén, vagy oxigénnek nitrogénnel illetve héliummal vagy más belégzésre alkalmas inert gázzal alkotott gázkeveréke (pl. Nitrox, Trimix, Heliox stb.).

Búvárfelszerelések biztonságával összefüggő minimum követelmények: a búvármerülésekhez használt felszerelési tárgyak mindegyikének meg kell felelnie a hatályos MSZ EN 250 , illetve a MSZ EN 12628, MSZ EN 144-1, -2, MSZ EN 1809, MSZ EN 1972, MSZ EN 13319 honosított európai szabványok előírásainak és használatra vonatkozó más szakhatósági-, gyártói-, forgalmazói előírásoknak. A mentéshez és elsősegélynyújtáshoz használt eszközöknek és felszerelési tárgyaknak mindegyikének meg kell felelnie a vonatkozó európai-, illetve nemzeti szabványoknak és előírásoknak.

Szabadidős-légzőkészülékes búvárszolgáltató: olyan sportegyesület, gazdasági társaság vagy természetes személy, amely búvárok számára a következő szolgáltatások közül egyet vagy többet nyújt, illetve szervez: oktatás és gyakorlás, szervezett és vezetett merülések szabadidős-légzőkészülékes búvárminősítéssel rendelkező búvárok részére, búvárfelszerelések kölcsönzése. A szolgáltatók tevékenységüket, más érvényes rendelkezések betartása mellet, a hatályos MSZ EN 14467 honosított szabványokban foglaltak alapján végezhetik.

Vezetett búvár: alapfokú elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szabadidős-légzőkészülékes búvár, aki képes egy merülésvezető közvetlen felügyelete mellett nyílt vízben merülni, és aki a hatályos MSZ EN 14153-1 honosított európai szabványnak megfelelő, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelkezik.

Önálló búvár: haladó elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szabadidős-légzőkészülékes búvár, aki képes legalább azonos minősítésű búvárokkal nyílt vízben önállóan merülni, és aki a hatályos MSZ EN 14153-2 honosított európai szabványnak megfelelő, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelkezik.

Merülésvezető: szabadidős-légzőkészülékes búvárok merüléseinek tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és nyíltvízi vezetésére elméleti és gyakorlati felkészültséggel valamint tapasztalattal rendelkező búvár, aki a hatályos MSZ EN 14153-3 honosított európai szabványnak megfelelő, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelkezik.

Búvároktató: szabadidős-légzőkészülékes búvárok oktatásához és képzéséhez szükséges minősítéssel rendelkező természetes személy, aki valamely elismert szabadidős búvároktatási szervezet tagja. A búvároktató képzettsége meg kell felelnie a hatályos MSZ EN 14413-1, illetve MSZ EN 14413-2 honosított európai szabványokban foglaltaknak

A 2004 évi I. törvény és kiegészítő rendelkezése értelmében, a búvároktatóknak oktatási tevékenységük folytatásához más vonatkozó előírások betartása mellett, rendelkezniük kell érvényes, az 1993. évi LXXVI törvény 12§-a értelmében az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott OKJ: 33896201 azonosító számú, Búvár Szakágban Sportoktató minősítéssel is.

A búvároktató kizárólag a képzettségi és minősítési szintjének és a búvároktatói minősítését kibocsátó, elismert szabadidős-búvároktatási szervezet képzési tematikájának megfelelő szintű oktatásra és minősítések kibocsátására jogosult.

Védett víz: úszómedence a víz alatti tevékenységnek megfelelő vízmélységgel, vagy a látástávolság, a mélység, a vízmozgás és a megközelítés szempontjából a medencéhez hasonló körülményeket biztosító nyílt vízrész.

Nyíltvíz: az úszómedencéknél egyértelműen nagyobb, legalább 6 méter mély, természetes eredetű édes vagy sós vizek, vagy mesterséges víztározók, ahol a függőleges, egyenes vonalú, folyamatos felszínre emelkedés akadálytalan.

4. A "Nem szervezett merülés" szabályai

4.1 Egyéni elhatározás alapján, nyílt vízben úgynevezett "nem szervezett merülést" két önálló búvár merülőpárban, vagy egy vezetett búvár legalább merülésvezető kíséretében végezhet. A merülőpár legfeljebb egy további búvárral egészülhet ki.

4.2 Kivételt képez a védett vízben történő merülés, ahol egy vezetett búvár egy önálló búvárral merülhet párban. A merülést a nagyobb gyakorlattal, illetve helyismerettel rendelkező búvárnak kell irányítania.

4.3 Nem szervezett csoportos (háromnál több búvár), merülés estén az önálló búvárok merülőpárokat alkotva merüljenek.

4.4 Ha a merülés szakbúvár ismereteket is kíván (pl. éjszakai, roncsmerülés stb.), a résztvevőknek ilyen szakminősítéssel illetve megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie.

4.5 Különböző oktatási szervezetekben minősítést szerzett búvárok együttes merülése esetén, a minősítések egyenértékűségi megfeleltetése alapján, legmagasabb minősítéssel rendelkező búvár oktatási szervezetének előírásai az irányadóak. Az eltéréseket a merülésben résztvevőkkel meg kell ismertetni. Bármely oktatási szervezet, merülésre, merülőpárra és merülőcsoportra vonatkozó, jelen szabályzat előírásaitól eltérő rendelkezéseit oly módon kell figyelembe venni, hogy minden esetben a nagyobb biztonságot adó előírásokat kell alkalmazni.

4.6 A merülés résztvevői kötelesek gondoskodni arról, hogy a körülmények és a búvárok rendelkezésére álló felszerelések biztonsággal lehetővé tegyék a merülés elvégzését, a biztonságos felszínre-, partra-, hajóra jutást és szükség esetén a mentést, segítséghívást. A merülés résztvevői semmilyen körülmények között nem veszélyeztethetik egymást.

5. A "Szervezett merülés" szabályai

Sportegyesületek és sportvállalkozások, illetve szabadidős-légzőkészülékes búvárszolgáltatók által szervezett merüléseknél, a 4. fejezet alapvető szabályain kívül, az alábbi szabályokat is be kell tartani.

Szervezett, de nem vezetett nyíltvízi merülésen legalább önálló búvár , minősítéssel rendelkező búvárok vehetnek részt, merülőpárt alkotva. Szervezett merülés esetén a búvárnak nyilatkoznia kell, hogy rendelkezik érvényes orvosi igazolással és az adott merülésre önként, egészségileg, fizikailag, pszichikailag alkalmas állapotban vállalkozik.

A szervezőnek a helyszínen merülési-, és mentési tervet kell készítenie, és biztosítania kell a szükséges mentő felszerelést. Gondoskodnia kell a búvárok merülés előtti eligazításáról, és ellenőriznie kell a búvárok minősítését és merülési naplóját. Ha a merülés speciális búvárismereteket is kíván (pl. éjszakai-, roncs-, jég alá merülés stb.), a résztvevőknek ilyen szakminősítéssel illetve megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie.

A szervező által kijelölt merülésvezető a merülés parti tevékenységét szervezi, közben figyelemmel kíséri a merülő búvárokat, szükség esetén az esetleges mentési, elsősegély nyújtási, segélykérési tevékenységet irányítja.

A szervezőnek a merülés helyszínén, minden körülmények között rendelkeznie kell, alapvető elsősegély-felszereléssel, az oxigénnel történő elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléssel.

A szervezőnek gondoskodnia kell továbbá a mentéshez, segélyhíváshoz, hivatalos szervek (mentőszolgálat, rendőrség, stb.) értesítéséhez szükséges kommunikációs alapberendezésről (telefon vagy GSM telefon, vagy VHF rádió adó-vevő), és a balesetet szenvedett szállításához szükséges eszközről.

A szervezőnek a merülésről naplót kell vezetnie. A naplónak tartalmaznia kell: a szervező adatait (név, székhely), a merülésvezető adatait (név, búvárminősítés és száma, búvárbiztosítás és érvényességének ideje), a merülő búvárok adatait (név, búvárminősítés és száma), a búvárok tevékenységét.

6. A "Szervezett és vezetett merülés" szabályai

Sportegyesületek és sportvállalkozások, illetve szabadidős-légzőkészülékes búvárszolgáltatók által szervezett és vezetett merüléseknél, az 5. fejezet szabályain kívül, az alábbi szabályokat is be kell tartani:

Vezetett nyíltvízi merülésen legalább vezetett búvár , minősítéssel rendelkező búvárok vehetnek részt, merülőpárt alkotva. Szervezett és vezetett merülés esetén a búvárnak nyilatkoznia kell, hogy rendelkezik érvényes orvosi igazolással és az adott merülésre önként, egészségileg, fizikailag, pszichikailag alkalmas állapotban vállalkozik.

A szervezőnek a helyszínen előzetes veszély felmérést kell végeznie, meghatározni a merülés paramétereit, biztosítani a szükséges mentő felszerelést. Gondoskodnia kell a búvárok merülés előtti eligazításáról, és ellenőriznie kell a búvárok minősítését és merülési naplóját. Ha a merülés sajátos búvárismereteket is kíván (pl. éjszakai-, roncs, jég alá merülés, stb.), a résztvevőknek ilyen szakminősítéssel illetve gyakorlattal kell rendelkeznie.

A gyakorlási célú vezetett merülés vezetőjének legalább merülésvezetői minősítéssel kell rendelkeznie. Egy merülésvezető legfeljebb négy vezetett búvárminősítéssel rendelkező búvárt vezethet, feltéve, hogy a merülés során velük bármikor fizikai kapcsolatba tud lépni.

Amennyiben a merülést az ahhoz szükséges búvároktató minősítéssel rendelkező, oktató vezeti az oktatási szabványoknak megfelelően, és a merülés a magasabb minősítéshez szükséges gyakorlat megszerzését szolgálja, akkor az oktatásra vonatkozó szabványok betartása mellett, a merülés körülményei meghaladhatják a búvárok meglévő képzettségének megfelelő paramétereket.

7. légzőkészülékes merülésre vonatkozó alapvető szabályok

Minden légzőkészülékes búvármerülést megelőzően merülési tervet kell készíteni. A merülési tervnek ki kell terjednie a búvárok tevékenységére, feladatára (merülésvezető, merülőpárok), az alkalmazott búvártechnikára, amely meg kell felelnie a Szabályzat adott merülésekre vonatkozó előírásainak.

Amennyiben az adott merülés tervezésére és kivitelezésére több különböző szabály is vonatkozik, úgy valamennyit alkalmazni kell. Eltérő szabályzás esetén minden esetben a nagyobb biztonságot nyújtó megoldást kell alkalmazni.

Légzőkészülékkel végzett merüléseknél, a merülések tervezett mélysége és nehézsége meg kell hogy, feleljen a merülést végző búvárok képzettségének és gyakorlati felkészültségének.

A merülés legnagyobb tervezett mélysége vezetett búvárok számára legfeljebb 18 méter, megfelelő szakbúvár minősítéssel nem rendelkező önálló búvárok számára legfeljebb 30 méter lehet.

8. légzőkészülékes merülésre vonatkozó alapvető felszerelési előírások

A minimálisan szükséges felszerelés: maszk, uszony, légzőcső, búvárkés vagy olló (ez utóbbi esetében amennyiben viselésüket a helyi előírások nem tiltják), a víz hőmérsékletéhez igazodó búvárruha, légzőkészülék (palack, palackszelep, légzőautomata, a légzőkészüléket a búvárhoz rögzítő eszköz) alternatív légzőgáz ellátó rendszer, kiegyenlítő térfogat, szükséges mennyiségű gyorsan eldobható súlyok, alapműszerek, merülési táblázat.

A különböző merülési környezetben végzett illetve eltérő típusú merülések esetében a nyíltvízi felszereléstől eltérő illetve kiegészítő felszerelési tárgyak használata is szükséges lehet. Az ilyen merülésekhez minimálisan szükséges felszerelési előírásokat az adott merülésekre vonatkozó szabályok tartalmazzák.

Nyíltrendszerű önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, alternatív légzőgáz ellátó rendszerének elfogadható nyíltvízi sűrített levegős dekompresszió nélküli merülés esetén a tartalék másodiklépcső (oktopusz) vagy inflátor-légzőautomata is.

Merülés alkalmával a búvár alapműszerei: az idő-, a mélység- és a palackban lévő légzőgáz nyomásának folyamatos mérésére alkalmas műszer. Az alapműszerek egyike vagy mindegyike illetve a merülési táblázat helyettesíthető a tervezett merüléshez alkalmas búvárkomputer rel (az inert gáznak való kitettség biztonsági határát mérő műszer).

A palackban tárolt légzőgáz nyomását a palacknyomás mérő műszernek jól láthatóan, érzékelhetően kell jeleznie.

Több egymástól független palack használata esetén, valamennyi palackon legalább egy-egy légzőautomatát, palacknyomás mérő műszert és olyan eszközt kell használni, ami a palackot a búvárhoz rögzíti.

9. Sűrítettlevegős merülések

Sűrítettlevegős merülés nél, a búvár normál légköri levegővel alapvetően azonos összetételű légzőgázt tartalmazó légzőkészülékkel merül.

9.1 Nyíltvízi merülések

9.1.1 Kis mélységű merülés

Kis mélységű merülés a legfeljebb 18 méter mélységig végzett merülés. A minimálisan szükséges nyíltvízi önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, a merülés végrehajtásához szükséges, számított levegőt és ezen felül ennek a mennyiségnek minimum 1/4- ét elérő, de legalább 50 bar tartalék levegőt tárol.

9.1.2 Közepes mélységű merülés

Közepes mélységű merülés, a 18 méter alatti, de 30 méter nél nem mélyebb merülés. A minimálisan szükséges nyíltvízi önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, a merülés végrehajtásához szükséges, számított levegőt és ezen felül ennek a mennyiségnek minimum 1/4- ét elérő, de legalább 50 bar tartalék levegőt tárol.

9.1.3 Mélymerülés

Mélymerülés a 30 méter alatti, de 56 méter nél nem mélyebb merülés. A minimálisan szükséges nyíltvízi önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, a merülés végrehajtásához szükséges, számított levegőt és ezen felül ennek a mennyiségnek minimum 1/4- ét elérő, de legalább 750 liter normál állapotú levegőnek megfelelő mennyiségű tartalék levegőt tárol.

9.1.4 Sűrítettlevegő használatával a merülés legnagyobb tervezhető mélysége - a mértékadó szabadidős búvároktatási szervezetek és a Búvár Világszövetség (CMAS) előírásaival és ajánlásaival összhangban - 56 méter lehet.

9. 2 Nyíltvízi dekompressziós merülések

A szabályzat alkalmazás szempontjából dekompressziós merülésről beszélünk, ha a nyíltvízi merülés során a kötelező dekompressziós megállók miatt nem lehetséges a folyamatos és egyenes vonalú felszínre emelkedés. Ezekre a merülésekre a nyíltvízi merülésektől eltérő szabályokat kell alkalmazni

A dekompressziós merüléseket minden esetben meg kell tervezni, ilyen merülés tervezésére alkalmas táblázat, merüléstervező program vagy búvárkomputer segítségével. A tervezésnek mindenképp ki kell terjednie a merülés végrehajtásához szükséges levegő mennyiség kiszámítására.

A dekompressziós merülés végrehajtásához minimálisan szükséges nyíltvízi önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, a tervezett merüléshez számított levegőt (a merülés és a dekompresszió levegőszükségletének összegét), és ezen felül ennek a mennyiségnek legalább 1/3-át elérő tartalék levegőt, de összesen legalább 3000 liter normál állapotú levegőt tárol.

Dekompressziós merülés esetén a nyíltvízi önálló légzőkészülékes búvárfelszerelés, legalább két független légzőautomatából áll (egy-egy első- és másodiklépcső), melyből az egyik másodiklépcső társlélegeztetésre alkalmas hosszúságú tömlővel legyen szerelve.

A búvárnak legalább kettő, egymástól független mélység-, és idő mérésére alkalmas műszerrel, valamint dekompressziós merülés kivitelezésére alkalmas táblázattal vagy búvárkomputerrel, ezenfelül nyíltvízi merülés esetén dekobójával és az ahhoz szükséges megfelelő hosszúságú kötéllel valamint a kötél tárolására alkalmas eszközzel (dob, -orsó) kell rendelkeznie.

10. Kevertgázos merülések

Kevertgázos merülésnek tekintjük a légköri levegőtől eltérő összetételű gázkeverékek használatát, nyitott-, félig zárt-, vagy zárt rendszerű légzőkészülékkel történő merülés során.

A szabályzat alkalmazásában a 100%-os oxigén használata nyitott-, félig zárt-, vagy zárt rendszerű légzőkészülékben kevertgázos merülésnek minősül.

Nitrox, az oxigén és nitrogén keverékéből álló, 21%-nál magasabb oxigéntartalmú légzőgáz.

Trimix, a hélium, oxigén és nitrogén keverékéből álló légzőgáz .

Heliox, a hélium és oxigén keverékéből álló légzőgáz.

Kevertgázos merülések személyi követelményei

A kevertgázos merülések sajátságos veszélyeket és kockázatokat hordoznak, ilyen merülést kizárólag az a búvár végezhet, aki részesült valamely olyan elismert búvároktatási szervezet képzésében, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult, valamint a búvár rendelkezik a képzést igazoló szakbúvár minősítéssel.

A kevertgázos szakbúvár minősítések birtokában kizárólag a minősítéseknek megfelelő szintű merüléseket lehet végrehajtani.

A kevertgázos merülések végrehajtásához szükséges szakbúvár tanfolyamokat csak olyan szakbúvár oktató vezetheti, aki rendelkezik valamely olyan elismert búvároktatási szervezet szakbúvár oktatói minősítésével, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult.

10.3 Kevertgázos merülések felszerelési és gázkezelési követelményei

A merülésekhez használt gázkeverékek előállításánál minden esetben szigorúan be kell tartani a vonatkozó hatósági előírásokat és szabályokat. ?

A gázkeverékek előállítását kizárólag olyan személy végezheti, aki részesült valamely olyan elismert búvároktatási szervezet képzésében, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult, valamint rendelkezik e tevékenység végzésére jogosító képzést igazoló minősítéssel.

Kevertgázos merüléshez kizárólag az előírásoknak megfelelően megjelölt, az adott gázkeverékre vonatkozó jelzésekkel ellátott palackokat és felszereléseket lehet használni.

A kevertgázos merülések esetében különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alkalmazott felszerelési tárgyaknak, mindenekelőtt a légzőkészüléknek kifogástalan, tökéletesen működőképes állapotban kell lenniük, és gondoskodni kell rendszeres szakszerű szervizelésükről.

Minden búvárnak, aki kevertgázos merülésben vesz részt minden merülés előtt személyesen kell ellenőriznie a légzőgáz oxigén részarányát (oxigén %-át).

A gázkeverékek oxigén tartalmának meghatározásához használt eljárásnak legalább + /-5% pontosságot kell biztosítania. (Például: 40%-os nitrox keverék esetében a 38% és 42% közötti keverékek használata elfogadható.)

Kevertgázos merülésnél a búvárnak legalább két egymástól független mélységmérésre alkalmas műszerrel kell rendelkeznie.

Az alkalmazott légzőgáz ellátó rendszer minden eleme, 40%-nál magasabb oxigéntartalmú keverék használata esetén, vagy a gázkeverék előállítása során legyen 100%-os oxigén használatára alkalmas.

A nitrox-ot tartalmazó palackon feltétlenül fel kell tüntetni a gázkeverék oxigéntartalmát és a legnagyobb használati mélységet. A palackot a nemzetközi jelöléseknek megfelelően jól látható módon felirattal kell ellátni. Ajánlott a zöld mezőben sárga, nyomtatott nagybetűvel "NITROX" vagy "ENRICHED AIR NITROX" felirat.

Trimix és Heliox gázkeveréket tartalmazó palackon minden esetben fel kell tüntetni a gázkeverék az oxigén és hélium tartalmát, a használati mélységét. A palackot a nemzetközi jelölésnek megfelelően jól látható módon, felirattal kell ellátni. Ajánlott a fehér mezőben piros, nyomtatott nagybetűvel "TRIMIX" vagy "CUSTOM MIX" felirat.

Kevertgázos merülések tervezési szabályai

A kevertgázos merülés alatt az oxigén résznyomás a vízben használat közben nem lehet kevesebb, mint 0.16bar, de nem haladhatja meg az 1.6bar -t. Ha a gázkeveréket nem dekompressziós gázként alkalmazzák, a merülést legfeljebb 1.4bar -os oxigén résznyomásra lehet megtervezni.

A kevertgázos merülés tervezése és végrehajtása során szigorúan be kell tartani a nemzetközileg elfogadott táblázatokban szereplő, az adott oxigén résznyomásokhoz tartozó oxigénterhelési határértékeket.

A kevertgázos merülés során a nitrogén résznyomása nem lehet nagyobb 4.0bar -nál.

A kevertgázos merüléseknél a hélium résznyomásának ajánlott legnagyobb értéke 10.0bar .

Kevertgázos dekompressziós merülések

A kevertgázzal végrehajtott dekompressziós merülések tervezése és lebonyolítása során alkalmazni kell mind a nyíltvízi dekompressziós -, mind a kevertgázos merülésekre vonatkozó szabályokat.

11. Zárt és féligzárt rendszerű újralégző készülékkel végzett merülések

Bármely rendszerű, (féligzárt, zárt) működtetésű, újralégző készülékkel végzett merülés esetén, a kevertgázos merülések vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

12. Fokozott körültekintést igénylő merülések

12. 1. Tengeri merülések

A 8. pontban eddig felsoroltakon kívül figyelembe kell venni a tengeri áramlásokat, árapályt, szélsebességet, a hullámzást, látótávolságot, az élővilágot, a hajóforgalmat és a hirtelen időjárás változást. A merülés helyét minden esetben - a búvárok biztonsága érdekében - a víz felszínén megfelelő méretű, jól látható nemzetközi jelzéssel ellátott búvárbójával kell megjelölni és hajóról történő merülés esetén gondoskodni, kell a búvárok visszahívhatóságáról.

Tengeri merüléskor a merülő párnak vagy csoportnak rendelkeznie kell dekóbójával, és azt képesnek kell lennie használni. A jelzőbója (dekobója) megléte minden búvár számára ajánlott.

12.2 Tengeri áramlásban történő merülés

Ha a merülésben résztvevő búvárok biztonságosan képesek az áramlással szembe haladni, és a víz sebessége nem több mint 1,8 km/h (kb. 1 tengerimérföld/óra), a búvárok a merülést megkezdhetik az áramlás irányával szemben. Ha a merülést az áramlás irányába hajtják végre a 12.2.2 pontban foglaltakat kell alkalmazni.

Ha víz sebessége nagyobb 1,8 km/h-nál a merülést az áramlás irányába lehet végrehajtani (áramlásmerülés). Ebben az esetben a merülés tervezett felszínre emelkedési pontján a búvárokat azok biztonságos szállítására és szükség esetén mentésére alkalmas vízijárműnek kell várnia, és a merülők mindegyikének legalább egy jelzőbójával kell rendelkeznie.

Ha a merülés helyszínén, a felszínen vagy a tervezett merülési mélység eléréséig a vízközt áramlás várható a hajó elejétől a végéig legalább az áramlás alatti oldalon teljes hosszában és a hajó áramlás alatti végétől egy hajóhossznyi, de legalább 10 méter, bójával megjelölt úszóképes áramlás-kötelet kell kihelyezni. Továbbá a felszíntől a tervezett merülési mélységig vagy víz alatti műtárgyig tartó rögzített kötelet kell elhelyezni. A kötélnek, a célnak megfelelő (búvárok száma, áramlás erőssége) szakítószilárdságúnak, átmérőjűnek és jól láthatónak kell lennie.

A búvárok tevékenységét minden esetben a felszínen a kísérő vízijárműről figyelemmel kell kísérni.

12.3 Tengeri üregekben történő merülés

Tengeri üregekbe történő behatoláskor, a szabad vízfelszíntől való távolság a behatolás legtávolabbi pontjáig nem haladhatja meg a 40 métert. A legnagyobb vízmélység 20 méter lehet. A minimális látótávolság 10 méter legyen. A kijáratnak a természetes fénytől megvilágított és a behatolás legtávolabbi pontjától is jól látható, a szabad vízfelszín közvetlenül elérhető legyen. A járat mérete lehetővé teszi, hogy a merülőpár akadálytalanul képes egymás mellett úszni. A járat elakadás veszélytől mentes legyen. A merülő búvárok legalább önállóbúvár minősítéssel rendelkezzenek. A búvárok ügyeljenek az üregben az üledék felkavarodása miatt bekövetkező látótávolság csökkenésre.

A merülőpár a nyíltvízi merülésekre vonatkozó előírásokon és felszerelési tárgyakon túl rendelkezzen legalább: 2 víz alatti lámpával, a behatolás hosszának megfelelő hosszúságú kötélorsóval vagy kötéldobbal. (A tengeri üreg nemzetközi besorolása "cavern" barlangüreg a CDAA, IANTD, NACD, NSS, NAUI, PADI, SSI, TDI/SDI szervezeteknél, és első barlangi övezet a CMAS-nál.)

12.4 Tengerszint feletti merülés

Tengerszint feletti a merülés, ha a 701 m-nél magasabban lévő vizekben történik. Az ilyen merüléseknél az adott tengerszint feletti magasságára készült merülési táblázatot, vagy az adott magasságban alkalmazható búvárkomputert kell használni. Merüléstervező program használatakor is figyelembe kell venni a tengerszint feletti magasságot.

12.5 Folyóvízi merülés

12.5.1 Folyóvízi merülés : a természetes vagy mesterséges folyóvízben (patak, folyó, csatorna stb.) végzett merülés.

Ha a víz sebessége nem nagyobb annál, hogy a búvárok képesek legyenek biztonságosan az áramlás irányával szemben haladni, és nem több mint 1,8 km/h a tervezett merülés környezetében és a merülés más körülményei megfelelnek a nyíltvízi merülés körülményeinek akkor a nyíltvízi merülésre vonatkozó szabályok érvényesek.

Ha a víz sebessége nagyobb a fenti értéknél, illetve a merülés kizárólag a folyás irányába történhet, a merülés különleges szabályok alkalmazásával hajtható végre, amely nem tartozik a Szabályzat alkalmazási körébe.

12.7 Víz alatti vontató eszközzel történő merülés

Víz alatti vontató eszköz használatakor a haladás sebessége igazodjon a látótávolsághoz és a víz alatti akadályokhoz.

12.8 Merülés rossz látási viszonyok között

Rossz látási viszonyok közötti a merülés, ha a látótávolság a műszerek leolvasását még lehetővé teszi, de a kartávolságban lévő merülőtársat már nem lehet látni.

A merülőpár egymással, legalább 4 mm átmérőjű, 700 N terhelhetőségű, legfeljebb 1,5 méter hosszú oldhatóan rögzített, biztosított társkötéllel tarthatja a kapcsolatot, ha a víz alatti terep elakadástól mentes.

Amennyiben a rossz látási viszonyok közötti merülés során az elakadás veszélye áll fenn, a társkötél használatát lehetőleg kerülni kell. Ilyen esetben a merülőpár kötél alkalmazása nélkül legyen fizikai kapcsolatban. Ha a merülés során a látótávolság nullára csökken, a merülést minél előbb be kell fejezni.

A csoportos merülés rossz látási viszonyok között tilos.

12.9 Nulla látótávolságú merülés

Nulla látótávolságú nak tekintjük a merülést, ha a búvár már a műszereit sem tudja leolvasni. Ilyen esetben a merülés jelen szabályzat alkalmazásának keretei között tilos.

12.10 Éjszakai merülés

Éjszakai merülés : ha a természetes megvilágítás hiánya miatt a látótávolság korlátozottá válik. Éjszakai merülés végrehajtásához a búvárok mindegyikének, a tervezett merülés egyéb körülményeinek figyelembevételével szükséges felszerelési tárgyakon kívül, legalább kettő, egy fő és egy kiegészítő, egymástól független lámpával kell rendelkeznie. A lámpáknak a merülés teljes időtartamára, és a víz elhagyásához biztonságosan elegendő üzemidővel és teljesítménnyel kell rendelkeznie. A lámpáknak alkalmasnak kell lennie a búvár műszereinek leolvasására. A lámpák biztosítsák a merülőpároknak, és a merülő csoport mindentagjának a kölcsönös láthatóságot és kommunikációt. A lámpák vegyifénnyel nem helyettesíthetők. A merülőpár négy lámpájából kettő meghibásodása esetén a merülést be kell fejezni. A merülés indulási és érkezési helyét, a felszínen (parton, hajón), és a víz alatt, valamint az esetleges dekompresszióra kijelölt helyet, más fényektől jól megkülönböztethetően meg kell világítani.

12.11 Roncsok körüli merülés

12.11.1 Minden elhagyott jármű, valamint az általa szállított tárgyak, vagy víz alatti létesítmény illetve annak bármely része, amely részben vagy teljes egészében víz alatt van, roncsnak minősül.

12.11.2 A roncs körülúszása során fokozott elakadás veszélyben végzett merülés is roncsmerülés. A roncs állapota: eldőlés, beszakadás, tárgyak lezuhanása általában szemrevételezéssel egyértelműen nem megítélhető. A roncsok környezetében ügyelni kell a fokozott sérülésveszélyre.

12.11.3 A roncsba vagy víz alatti létesítménybe történő behatolás esetén a Szabályzat 4. számú mellékletében szereplő szabályokat kell alkalmazni.

12.11.4 A roncsba behatolással történő merülések sajátságos veszélyeket és kockázatokat hordoznak, ilyen merülést kizárólag az a búvár végezhet, aki részesült valamely olyan elismert búvároktatási szervezet képzésében, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult, valamint a búvár rendelkezik a képzést igazoló szakbúvár minősítéssel.

12.12 Melegvízi merülés

Melegvízi a merülés, ha a víz hőmérséklete a 32 ° C-ot meghaladja. Melegvízi merülés esetén, a merülés idejét a víz hőfokához igazodóan szükséges, illetve kell korlátozni. A dekompressziós időket a hőmérséklet mélységi változását figyelembe véve kell megnövelni. A légzőgáz szükséglet számításánál figyelembe kell venni a többlet légzőgáz felhasználást.

12.13 Hidegvízi merülés

Hidegvíz inek nevezzük azokat a merüléseket, amikor a víz hőmérséklete +14 o C-nál alacsonyabb. Ha víz hőmérséklete alacsonyabb +10 o C-nál a légzőkészüléket olyan légző-automatával kell felszerelni, mely az elfagyás ellen védett. A fenti szabály betartása mellett hidegvízi merülésekhez használt felszerelési tárgyaknál, különös tekintettel a légzőkészülékre, minden esetben figyelembe kell venni a gyártó cég ajánlásait. A hidegvízi merülés idejét, a víz hőfokának megfelelően szükséges korlátozni. Ha a víz hőmérséklete +5°C-nál alacsonyabb a légzőkészüléket egymástól független elfagyás ellen védett légzőautomatákkal kell felszerelni. A merülési hely közvetlen környezetében gondoskodni kell a búvárok, és a felszíni segítők számára melegedési lehetőségről.

12.14 Jég alá merülés

Jég alá merülés nél, alkalmazni kell a hidegvízi , a zárttéri , és az éjszakai merülésekre vonatkozó előírásokat.

Merülni csak az e célból vágott léken, kizárólag állóvízben, legalább 100 mm vastag tömör, stabil jég alá lehet. (Javasolt a háromszögletű lék.) A lékből a jégdarabokat ki kell emelni, a lék felszínén nem lehet jégkása, széle deszkakerettel, vagy egyéb módon legyen csúszásmentesítve. A jég állagának esetleges változásait, mozgásait figyelemmel kell kísérni.

Ajánlott a parttól a lékhez vezető legrövidebb utat szintén csúszás mentesíteni.

A jég alá merülést minden esetben kötélbiztosítással kell végrehajtani. A biztosítókötél legalább 8mm átmérőjű, 5000 N terhelhetőségű kötél legyen. A kötelet ajánlott a felszerelések alatt teherelosztó hevederrel a búvárhoz rögzítetni mindenképp oldható, de biztosított módon. A kötél a búvár mozgását, felszínre emelkedését és esetleges mentését nem akadályozhatja. A búvár felszerelési tárgyait megfelelő módon rögzíteni kell a búváron.

A biztosítókötelet a beszállás helyétől legalább 2-3 méter távolságra, szilárdan le kell rögzíteni, hogy a búvár véletlenül se rántsa be maga után. A csoportos merülés ilyen esetben a jelen szabályzat alkalmazásának keretei között tilos.

A jobb látási viszonyok érdekében célszerű a havat legyezőszerűen vagy sugarasan letakarítani. Merülés befejezése után a kiemelt jeget tilos a lékbe visszahelyezni. A léket távozáskor 1 méter magasan körül kell határolni.

Felszíni kötélbiztosítással történő merülésnél a merülőpár egy merülést végző búvárból és őt a felszínen kötéllel biztosító búvárból áll. A merülőpár mindkét tagja legalább önálló búvár minősítéssel rendelkezzen és legyen gyakorlott az adott körülmények közötti (zárttéri, hidegvízi stb.) merülésekben, illetve rendelkezzen megfelelő szakbúvár minősítéssel.

A merülés résztvevőinek biztonsága érdekében, a merülés végrehajtása során, a merülést végző merülő páron kívül, egy másik párosnak is merülésre kész állapotban kell várakoznia a felszínen.

12.15 Merülés zártruhában (szárazruhában)

Zártruhá ban a búvár csak akkor merülhet, ha a búvár és merülőtársa is ismeri a zártruha inflátorának és szelepének kezelését. A zártruha használatakor nyílt vízi merülésnél is megengedett az ólomöv, vagy súlyok biztosítása. A zártruha használatának elsajátításához, a szükséges gyakorlati ismeretek megszerzéséhez szakbúvár tanfolyam elvégzése ajánlott.

12.16 Sisakos illetve vezetékes légzőgáz ellátó rendszerrel történő merülés

Sisakos illetve vezetékes légzőgáz ellátó rendszerrel történő merüléseknél, az MSZ 20358, ilyen merülésekre vonatkozó (3.1., 3.2., 3.3.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. Zárttéri merülések

Minden olyan vízteret, ahol a gyors, egyenes vonalú függőleges felszínre emelkedésben a búvár akadályoztatva van, zárt térnek kell tekinteni.

Természetes zárttéri merülés történhet a vízzel egészben-, vagy részben kitöltött barlangokban, amelynél a felszínre csak vízzel teljesen kitöltött barlangrészen (szifonon) keresztül lehet be-, illetve kijutni (barlangi merülés) és a jég alatt (jég alá merülés).

Mesterséges zárt terekben végzett merülés, a vízzel egészben-, vagy részben kitöltött mérnöki létesítményekben végzett merülések, valamint a roncsba való behatolással végzett roncsmerülések.

A zárttéri merülések sajátságos veszélyeket és kockázatokat hordoznak, ilyen merülést kizárólag az a búvár végezhet, aki részesült valamely olyan elismert búvároktatási szervezet képzésében, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult, valamint a búvár rendelkezik a képzést igazoló szakbúvár minősítéssel.

A zárttéri szakbúvár minősítések birtokában kizárólag a minősítéseknek megfelelő szintű merüléseket lehet végrehajtani.

A zárttéri merülések végrehajtásához szükséges szakbúvár tanfolyamokat csak olyan szakbúvár oktató vezetheti, aki rendelkezik valamely olyan elismert búvároktatási szervezet szakbúvár oktatói minősítésével, amely szervezet e tevékenységre minősített és jogosult.

Jelen szabályzat a zárttéri merülésekre vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, az MBSZ, a hazai barlangokban történő merülésekre vonatkozó szabályait a többi illetékes szakhatósággal és szervezettel közösen megalkotásra kerülő Barlangi Merülési Szabályzata tartalmazza.

14. Búvárbaleset

Búvárbalesetnek minősül a merülést végző búvárt, a vízben, a vízbejutás-, vagy a víz elhagyása során ért mindennemű egészségkárosodás, abban az esetben is, ha az egészségkárosodás a végrehajtott merüléssel összefüggésben lévő élettani változások hatására, de időben csak a merülést követően jelentkezik.

Búvárbalesetként kell kezelni, minden egészségkárosodással nem járó, de vészhelyzetet okozó, vagy annak kialakulására alkalmas eseményt is.

Nem minősül búvárbalesetnek az esemény, ha az egészségkárosodás nem a tervezett merülés végrehajtásával kapcsolatban következett be.

Búvármerülés esetében, ha az érintett minősített, vagy még minősítéssel nem rendelkező tanuló, aki búvároktatás alatt áll, az előbbiekben felsorolt események szintén búvárbalesetnek minősülnek.

A búvárbalesetekről az MBSZ által összeállított " Búvárbaleseti Kérdőív "-et, minden, az MBSZ-hez vagy tagszervezeteihez tartozó, az esetben érintett búvároktató, merülésvezető, merülőtárs, balesetet szenvedett búvár, valamint MBSZ tagszervezeti vezető köteles kitölteni és a Szakszövetséghez eljuttatni.

Az események minél pontosabb megismerésével és a tapasztalatok közzétételével, más hasonló balesetek elkerülése érdekében, a Magyar Búvár Szakszövetség, javasolja a kérdőív kitöltését és megküldését minden a balesetben bármilyen módon érintett búvárnak. Az MBSZ a kérdőívet bizalmas dokumentumként kezeli.

15. Környezet- és természetvédelem

A szabadidős merüléseket általában természetes, vagy természet közeli vizekben hajtjuk végre. Törekednünk kell az ezekre jellemző növény-, és állatvilág megóvására, tevékenyen segítsük az élővíz és a vízparti környezet ökológiai jellemzőinek fenntartását.

Minden körülmények között kerüljük el a merülés környezetének szennyezését, az élőlények zavarását, a terület bolygatását. A merülés résztvevői és az őket kísérő személyek fordítsanak fokozott figyelmet a merülés előtt, alatt és után a környezet és természet védelmére, a merülőhely és környezetének megóvására, tisztántartására.

Ügyeljünk arra, hogy a merülőhely megközelítése során sem magunk, sem személyes közlekedésre használt járműveink ne károsítsák a merülőhely környezetét, és ne zavarják a vízparton pihenni vágyók nyugalmát. A merülőhelyet minden esetben tiszta, az ott végzett tevékenység hulladékától mentes állapotban kell elhagyni.

A roncsok, műtárgyak, elhagyott létesítmények nemzeti kincsünk részét képezi, annak háborgatása, rongálása egészének vagy részeinek hatósági engedély nélküli felszínre hozatala törvénybe ütköző cselekedet. Bármi, eddig nem ismert ilyen jellegű tárgy, régészeti lelet felfedezését az illetékes hatóságnál haladéktalanul köteles a megtaláló bejelenteni.

A merülés során használt búvárlámpák elhasznált elemei, akkumulátorai, izzói és a vegyifény rudak a környezetet súlyosan szennyezik (károsítják) ezért ezeket az erre a célra kijelölt hulladékgyűjtőkbe helyezzük!

Magyarországon a víz alatti vadászat jogszabályban tiltott tevékenység!

búvárbiztosítás utasbiztosítás búvár búvárkodás búvárbiztosítás utazás merülés biztosítás

Adatvédelem | Jogi közlemény Copyright ©2007 CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.
1065 Budapest, Ó u. 2. - Tel: (1) 999-0620